Egy mérnök haverom, aki egy élelmiszeripari gyártási cégnek a tulajdonosa felhívott, hogy nézzek már rá egy számra, mivel elkezdték nála bevezetni a vállalatirányítási rendszert, és érzése szerint valami nagyon nincs rendben játék gyártási részével kapcsolatban. A következő párbeszéd zajlott le:
1 óra = 60 perc, 1 perc = 60 másodperc, ezért: 1 óra = 60 * 60 másodperc = 3.600 másodperc.
0,1 óra = 6 perc, mert 10* 6 perc = 60 perc = 1 óra.
0,01 óra = 0,6 perc, ami 36 másodperc
0,001 óra = 3,6 másodperc
0,0001 óra = 0,36 másodperc (Az orvosok szerint 1 pislantás kb. 0,1 másodperc, tehát ez 3,6 pislantásnyi idő)
Ezért a szám, amit mondtál: 0,36 másodperc * 5 = 1,8 másodperc. Ez már egy kicsit foghatóbb az ember számára.
Innentől most a kérdés az, hogy mire, meg hogyan elég az 1,8 másodperc.
Ha abban az összefüggésben el tudod képzelni, amire a szám vonatkozik, akkor minden rendben van, és viheted tovább a számot a gyártásban. Ha nem akkor nagyon sok éjszakád, és napod fog rámenni, mire levadászod azt, hogy akkor most ez a szám megfelelő-e, avagy nem.
Elsőként azt javasoltam neki, hogy hívja fel a cég szakembereit, akik a rendszert bevezették, hogy kérje meg őket arra, hogy a rendszer állítsák át másodpercre, mivel az már valamilyen szinten érthetőbb.
Innentől kezdve neked kell összerakni azt, hogy mit szeretnél látni a 6 monitoron, mivel a céged gyártási költségszámítását csak te, mint tulajdonos tudod rendszerszinten megalkotni valamilyen költségszámítási logika alapján, mivel ez a te céged.
Mondta, hogy ez nehéz lesz, mivel eléggé sokféle költségszámítási modell van forgalomban, és mindegyik másképp akarja kiszámolni a gyártási költséget.
Mondtam neki, hogy ez azért van, mivel a költségszámítási modellek valamilyen modell gyár, vagy üzem peremfeltételei mellett érvényesek, és nem biztos, hogy egy az egyben nálad minden a bevezetett modell alapján működik minden.
Mondtam neki, hogy vannak azért általános minimális dolgok, amit érdemes megfontolni egy ilyen történetnél:
Menjünk bele ebbe egy kicsit. Nézzünk egy általános példát:
Pista bácsi reggel bemegy az üzembe, odaáll a blokkoló órához, belerakja a kartonját az órába, megkapja a pecsétet, és megy átöltözni. Ez Pista bácsinál + 17 perc átlagban.
Ezután elindul a tényleges munkahelyére, és előkészíti a munkahelyét az első történetre, ez még 17-35 perc, attól függ, milyen terméket kell gyártani aznap. (A többiről most ne beszéljünk, amikor is van ilyen, hogy átállási idő, termékek közötti váltás, stb.)
Pesszimista esetben:
Naponta: 17 perc + 35 perc = 52 perc, mindez kétszer, mivel műszak végén is ugyanez megy = 52 perc *2 = 104 perc.
Pista bácsi 8 órás műszakban dolgozik, és Ő a cég agya, nélküle nem igen megy a játék. = Bruttó 480 percet van az üzemben, ebből lemegy 104 perc, marad 376 perc = 6,26 óra (6 óra, és 15,6 perc).
Ilyen dolgokat gondolj végig, hogy ez mit is jelent.
Nekem például a következőt is jelenti:
Ha Pista bácsi fizetése nettó 216.500 Ft, ez a cégnek kb. 385.500 Ft-ba kerül.
Pista bácsi 20 napot dolgozik a hónapban, ezért = 6,26 ora * 20 nap = 125,2 óra.
Ez másodpercenként = 385.500 Ft / 125,2 órával = 3079 Ft óránként,
ami 51,31 Ft másodpercenként. Ez a szám már valamit elmond, érdemes végiggondolni a mély értelmét.
Na, itt tart a barátom, rajzolgat, és számolgat. Elég mély tudásra tesz szert a rajzolgatás által a saját történetéről, és egyre sikeresebb benne.
- Mit látsz a monitoron?
- Például: Előkészítési idő: 0,0005.
- Ez mi? Krumpli / m2, vagy Db / méter, vagy mi?
- Ez bizony óra.
- Most álljunk meg egy pillanatra, és igyál egy kávét.
- Milyen óra van nálad a küzdőtéren?
- Sima, analóg óra.
- Akkor helyben vagyunk.
1 óra = 60 perc, 1 perc = 60 másodperc, ezért: 1 óra = 60 * 60 másodperc = 3.600 másodperc.
0,1 óra = 6 perc, mert 10* 6 perc = 60 perc = 1 óra.
0,01 óra = 0,6 perc, ami 36 másodperc
0,001 óra = 3,6 másodperc
0,0001 óra = 0,36 másodperc (Az orvosok szerint 1 pislantás kb. 0,1 másodperc, tehát ez 3,6 pislantásnyi idő)
Ezért a szám, amit mondtál: 0,36 másodperc * 5 = 1,8 másodperc. Ez már egy kicsit foghatóbb az ember számára.
Innentől most a kérdés az, hogy mire, meg hogyan elég az 1,8 másodperc.
Ha abban az összefüggésben el tudod képzelni, amire a szám vonatkozik, akkor minden rendben van, és viheted tovább a számot a gyártásban. Ha nem akkor nagyon sok éjszakád, és napod fog rámenni, mire levadászod azt, hogy akkor most ez a szám megfelelő-e, avagy nem.
Elsőként azt javasoltam neki, hogy hívja fel a cég szakembereit, akik a rendszert bevezették, hogy kérje meg őket arra, hogy a rendszer állítsák át másodpercre, mivel az már valamilyen szinten érthetőbb.
Innentől kezdve neked kell összerakni azt, hogy mit szeretnél látni a 6 monitoron, mivel a céged gyártási költségszámítását csak te, mint tulajdonos tudod rendszerszinten megalkotni valamilyen költségszámítási logika alapján, mivel ez a te céged.
Mondta, hogy ez nehéz lesz, mivel eléggé sokféle költségszámítási modell van forgalomban, és mindegyik másképp akarja kiszámolni a gyártási költséget.
Mondtam neki, hogy ez azért van, mivel a költségszámítási modellek valamilyen modell gyár, vagy üzem peremfeltételei mellett érvényesek, és nem biztos, hogy egy az egyben nálad minden a bevezetett modell alapján működik minden.
Mondtam neki, hogy vannak azért általános minimális dolgok, amit érdemes megfontolni egy ilyen történetnél:
- Mit jelent az adott helyen, hogy minőség, úgy általánosságban?
- Mit jelent az az adott üzemben, hogy gyártási költség?
- Milyen termék, milyen egységének a gyártási költségét akarod kiszámolni?
- Milyen peremfeltételek mellett akarod ezt kiszámolni?
- A fenti két kérdésre adott válasz megtestesít egyfajta elvárt termékminőséget?
- Mit jelent az, hogy a megkezded az általad gyártott termék, termékegységének gyártását, az adott helyen, az adott időben?
- Mit jelent az, hogy az általad gyártott termék termékegységének gyártását az adott helyen, az adott időszakban befejezted?
Menjünk bele ebbe egy kicsit. Nézzünk egy általános példát:
Pista bácsi reggel bemegy az üzembe, odaáll a blokkoló órához, belerakja a kartonját az órába, megkapja a pecsétet, és megy átöltözni. Ez Pista bácsinál + 17 perc átlagban.
Ezután elindul a tényleges munkahelyére, és előkészíti a munkahelyét az első történetre, ez még 17-35 perc, attól függ, milyen terméket kell gyártani aznap. (A többiről most ne beszéljünk, amikor is van ilyen, hogy átállási idő, termékek közötti váltás, stb.)
Pesszimista esetben:
Naponta: 17 perc + 35 perc = 52 perc, mindez kétszer, mivel műszak végén is ugyanez megy = 52 perc *2 = 104 perc.
Pista bácsi 8 órás műszakban dolgozik, és Ő a cég agya, nélküle nem igen megy a játék. = Bruttó 480 percet van az üzemben, ebből lemegy 104 perc, marad 376 perc = 6,26 óra (6 óra, és 15,6 perc).
Ilyen dolgokat gondolj végig, hogy ez mit is jelent.
Nekem például a következőt is jelenti:
Ha Pista bácsi fizetése nettó 216.500 Ft, ez a cégnek kb. 385.500 Ft-ba kerül.
Pista bácsi 20 napot dolgozik a hónapban, ezért = 6,26 ora * 20 nap = 125,2 óra.
Ez másodpercenként = 385.500 Ft / 125,2 órával = 3079 Ft óránként,
ami 51,31 Ft másodpercenként. Ez a szám már valamit elmond, érdemes végiggondolni a mély értelmét.
Na, itt tart a barátom, rajzolgat, és számolgat. Elég mély tudásra tesz szert a rajzolgatás által a saját történetéről, és egyre sikeresebb benne.
