Egy élelmiszermérnök gondolatai a a kajáról, pénzről, gazdaságról, minőségről, és még sok másról.

Élelmiszermérnök gazdasági blogja

Élelmiszermérnök gazdasági blogja

Gyártunk, és a rendszer számol. Na de mit is? Avagy mi is az adat?

2017. február 18. - lecsós

Egy mérnök haverom, aki egy élelmiszeripari gyártási cégnek a tulajdonosa felhívott, hogy nézzek már rá egy számra, mivel elkezdték nála bevezetni a vállalatirányítási rendszert, és érzése szerint valami nagyon nincs rendben játék gyártási részével kapcsolatban. A következő párbeszéd zajlott le:
  • Mit látsz a monitoron?
  • Például: Előkészítési idő: 0,0005.
  • Ez mi? Krumpli / m2, vagy Db / méter, vagy mi?
  • Ez bizony óra.
  • Most álljunk meg egy pillanatra, és igyál egy kávét.
  • Milyen óra van nálad a küzdőtéren?
  • Sima, analóg óra.
  • Akkor helyben vagyunk.
Nézzük a számot, (vezessük le) amit mondtál:
1 óra = 60 perc, 1 perc = 60 másodperc, ezért: 1 óra = 60 * 60 másodperc = 3.600 másodperc.
0,1 óra = 6 perc, mert 10* 6 perc = 60 perc = 1 óra.
0,01 óra = 0,6 perc, ami 36 másodperc
0,001 óra = 3,6 másodperc
0,0001 óra = 0,36 másodperc (Az orvosok szerint 1 pislantás kb. 0,1 másodperc, tehát ez 3,6 pislantásnyi idő)

Ezért a szám, amit mondtál: 0,36 másodperc * 5 = 1,8 másodperc. Ez már egy kicsit foghatóbb az ember számára.

Innentől most a kérdés az, hogy mire, meg hogyan elég az 1,8 másodperc.

Ha abban az összefüggésben el tudod képzelni, amire a szám vonatkozik, akkor minden rendben van, és viheted tovább a számot a gyártásban. Ha nem akkor nagyon sok éjszakád, és napod fog rámenni, mire levadászod azt, hogy akkor most ez a szám megfelelő-e, avagy nem.

Elsőként azt javasoltam neki, hogy hívja fel a cég szakembereit, akik a rendszert bevezették, hogy kérje meg őket arra, hogy a rendszer állítsák át másodpercre, mivel az már valamilyen szinten érthetőbb.

Innentől kezdve neked kell összerakni azt, hogy mit szeretnél látni a 6 monitoron, mivel a céged gyártási költségszámítását csak te, mint tulajdonos tudod rendszerszinten megalkotni valamilyen költségszámítási logika alapján, mivel ez a te céged.

Mondta, hogy ez nehéz lesz, mivel eléggé sokféle költségszámítási modell van forgalomban, és mindegyik másképp akarja kiszámolni a gyártási költséget.
Mondtam neki, hogy ez azért van, mivel a költségszámítási modellek valamilyen modell gyár, vagy üzem peremfeltételei mellett érvényesek, és nem biztos, hogy egy az egyben nálad minden a bevezetett modell alapján működik minden.

Mondtam neki, hogy vannak azért általános minimális dolgok, amit érdemes megfontolni egy ilyen történetnél:
  • Mit jelent az adott helyen, hogy minőség, úgy általánosságban?
  • Mit jelent az az adott üzemben, hogy gyártási költség?
  • Milyen termék, milyen egységének a gyártási költségét akarod kiszámolni?
  • Milyen peremfeltételek mellett akarod ezt kiszámolni?
  • A fenti két kérdésre adott válasz megtestesít egyfajta elvárt termékminőséget?
  • Mit jelent az, hogy a megkezded az általad gyártott termék, termékegységének gyártását, az adott helyen, az adott időben?
  • Mit jelent az, hogy az általad gyártott termék termékegységének gyártását az adott helyen, az adott időszakban befejezted?
Ezekre a kérdésekre minimum válaszolni kell. Ha a cég a rendszerbe beírta azt, hogy 0,0005 óra, akkor ezzel azt is mondta, hogy tudja azt, hogy ez mennyi pénzt jelent, akkor, és ott.
Menjünk bele ebbe egy kicsit. Nézzünk egy általános példát:
 Pista bácsi reggel bemegy az üzembe, odaáll a blokkoló órához, belerakja a kartonját az órába, megkapja a pecsétet, és megy átöltözni. Ez Pista bácsinál + 17 perc átlagban.

Ezután elindul a tényleges munkahelyére, és előkészíti a munkahelyét az első történetre, ez még 17-35 perc, attól függ, milyen terméket kell gyártani aznap. (A többiről most ne beszéljünk, amikor is van ilyen, hogy átállási idő, termékek közötti váltás, stb.)

Pesszimista esetben:

Naponta: 17 perc + 35 perc = 52 perc, mindez kétszer, mivel műszak végén is ugyanez megy = 52 perc *2 = 104 perc.
Pista bácsi 8 órás műszakban dolgozik, és Ő a cég agya, nélküle nem igen megy a játék. = Bruttó 480 percet van az üzemben, ebből lemegy 104 perc, marad 376 perc = 6,26 óra (6 óra, és 15,6 perc).
Ilyen dolgokat gondolj végig, hogy ez mit is jelent.

Nekem például a következőt is jelenti:

Ha Pista bácsi fizetése nettó 216.500 Ft, ez a cégnek kb. 385.500 Ft-ba kerül.
Pista bácsi 20 napot dolgozik a hónapban, ezért = 6,26 ora * 20 nap = 125,2 óra.
Ez másodpercenként = 385.500 Ft / 125,2 órával = 3079 Ft óránként,

ami 51,31 Ft másodpercenként. Ez a szám már valamit elmond, érdemes végiggondolni a mély értelmét.

Na, itt tart a barátom, rajzolgat, és számolgat. Elég mély tudásra tesz szert a rajzolgatás által a saját történetéről, és egyre sikeresebb benne.

World Food System, hogy is van ez?


Vasárnap reggel van, éppen lefőtt a kávé, túl vagyok egy nagyon finom reggelin, szokásomhoz híven szétnézek kedvenc hírportáljaimon, keresve az érdekes szakmai híreket az élelmiszergazdaságból.
Ekkor akadt meg a szemem egy híren, ami arról mesél, hogy lesz pár konferencia az idén, amire érdemes egy kicsit jobban odafigyelni.

A link:

http://www.futureoffood.ox.ac.uk/international-food-conferences

Az első konferencia felvezetőjében ezt írják, idézem:

World Food System Conference 2015
21-26 June 2015, Conference Centre Monte Verità, Ascona, Switzerland
The world food system faces unprecedented challenges in its ability to feed a growing global population. There is an urgent need for viable solutions and the scope of the challenges requires collaborative efforts more than ever.”

Már itt meg kellene állnunk egy pillanatra, hogy elgondolkozzunk azon, hogy mit is olvasunk, és mit is takarhat e mondat mély értelme. Egyetemen beül az ember egy szimpla élelmiszergazdaságtan előadásra, hall arról, hogy van olyan hogy agribusiness, de hogy van olyan fogalom, hogy „word food system” arról azért nem hall arrafelé.

Word food system”, szép foglom. A témáról azért kellene mély szakmai vitákat folytatni, mivel ha nem tesszük, nagyon sok mindent nem fogunk megérteni a közeljövőben, és e miatt a rendszerezett ismerethiány miatt nem is tudjuk kiaknázni e tudásból levezethető üzleti lehetőségeket. Azért írom e cikket, hogy ne így legyen. Vágjunk bele. 

A fogalom, „word food system” fogalom azt sugallja, hogy a világ élelmiszer termelése egy rendszert alkot – lehet ezzel vitatkozni, csak nézőpont kérdése- tehát egy működési móddal leírható.
Itt álljunk meg egy kicsit, és gondolkozzunk. 

Ha az élelmiszer termelés komplexen egy rendszerrel leírható, akkor ezzel kimondtuk azt a tényt, hogy olyan rendszert használ az élelmiszergazdaság, amely a termeléstől kezdve, a gyártáson keresztül a végfelhasználóig való termék eljuttatásig lefed minden olyan folyamatot, ami a termék gyártásával, és értékesítésével kapcsolatos. Mindezt teszi úgy, hogy a rendszerbe integrált tudás nem területspecifikus, azaz kis változtatásokkal mindenhol hasonló a rendszer felépítése. Kezeljük ezt innentől tényként.

Ebből következik néhány alapvető meglátás:
  1. Mivel ilyen rendszer létezik, azt komplex szinten irányítani kell úgy, hogy a rendszer üzleti hatékonysága leképezze a rendszer komplex profitképességét az adott pillanatban.
  2. Mivel ilyen rendszerek léteznek, és irányíthatóak, ezért egy-egy ilyen rendszer integrációjából nagyobb hatékonyságot képviselő rendszer jön létre, mely hatékonyságot az érvényben lévő rendszerszintű üzleti terv képezhet le. Mindezt hogyan teszi a napi gyakorlatban?
  3. Hogyan néz ki a rendszerszintű minőségi végtermék, és annak lokális gyárthatósága?
  4. Hogyan néz ki a komplex struktúra gyártás közeli minőségbiztosítása, annak milyen a komplex költségstruktúrája?
  5. Akkor most ebben a megközelítésben mi is a termék fogalma?
  6. Élelmiszeripari KKV? Hol ebben a rendszerben a szerepe? -Mivel van szerepe, de hogyan? -
Izgalmas kérdések nem? 

Ez csak pár kérdés, de ezekre a kérdésekre adott jövőbeni válaszok alapjaiban fogják átalakítani a világ élelmiszergazdaságát.

E rendszerlogikából levezethető élelmiszergazdasági gondolkodás alapjaiban fogja átalakítani az élelmiszertermeléshez kapcsolódó pénzügyek világát is. A szakmai innováció nagyon komoly értelmet nyerhet a fenti rendszerlogikai térben.

A kérdés az, átlátjuk-e a fogalmi rendszert, és tudunk-e benne otthonosan mozogni?
Ha a fent leírtak igazak – márpedig ez belátható, hogy igaz – akkor hogyan is lehet megoldani a lehető legtöbb ember ellátását? Természetesen meg lehet oldani, és ezért szervezik a konferenciát is, hogy ezt nagyon komolyan megvitassák. 

Megyek, iszok egy kávét.

Kép:

http://www.goodfoodworld.com/wp-content/uploads/2012/05/Food-System.jpg

Naplementében lopott csók

Érdekes a kép nem?
Sétálok a parton, a strandon, és ezt látom. Amikor megláttam, hogy egy ilyen táblát raktak ki ezen a helyen, elmosolyodtam, mert megrohantak az emlékek.

A táblákat azért rakják ki általában az adott helyre, hogy az ki az információt befogadja olyan üzenethez jusson általa, ami valamilyen szinten fontos lehet az adott szituációban. Álljunk meg egy pillanatra, nézzünk mélyen a tábla jelentéstartalma mögé.

Azt sugallja a tábla, hogy az adott szituációban nem viselkedhetsz másképp, csak úgy, ahogy azt a táblán közölt információ állítja. (Mivel az információt befogadtad, azaz eljutott a tudatodig – mert elolvastad, és megértetted tartalmát.)

A nagy többség megérti az üzenetet, mert szép piros, és körben is piros, meg idegen nyelven is ráírták, tehát fontos üzenet, és ekképpen cselekednek, ami tökéletes megoldás. Ezt nevezzük szabálykövetésnek az adott helyzetben.

A szabálykövetés a legszebb lehetőség lehet az ember kezében, mivel keretet ad az adott cselekvésnek, vagy cselekvéssornak. A cselekvés, vagy a cselekvéssor kerete azonnal célkövetéssé válik, mihelyt elfogadjuk a szabályt. A szabály követésével azonnal a szabály által kijelölt keretek közötti cél felé indulunk el, akkor is, ha ez tudatosul bennünk, akkor is, ha nem.

Általában a szabályok betartását várják el minden esetben, legyen például az a munka világa. Volt szabadidőm, gondoltam milyen jó lesz terméket fejleszteni egy kicsit más irányba is. Ekkor történt meg a következő esemény:

Öltönyben, szépen felkészülve minden pappírral a táskámban, ami ilyenkor szükséges lehet, nekem szegezték a kérdést:

- - Ért ön a termékfejlesztéshez, és az értékesítéshez?

- - Természetesen igen, adtam már el terméket.

- - Igen? Ez érdekes, mit, ha szabad kérdeznem, nekünk profi szakember kell.

Ekkor szépen felálltam, elővettem egy üveg bort a táskámból, kiraktam 6 borospoharat, síri csendben kinyitottam az üveget, megkóstoltam a bort, és töltöttem mindenkinek.
Mivel nem akartak velem koccintani, megemeltem a poharat, „egészségünkre” mondattal ittam egy fél kortyot, letettem a poharat, visszaültem a helyemre. A válasz konok csend, és tanácstalanság volt kb. 5-7 másodpercig, amit egy hang tört meg középről:

- Szép volt, de munka közben nem iszunk alkoholt, és semmi helye alkoholfogyasztásnak ebben a szituációban.

Ekkor felálltam, és szoros elnézésüket kérve – mennem kell, mert sürgős dolgom van – mondattal kimentem a helyszínről.

Sétálok a porta felé, amikor is rohan felém a középen ülő, hogy menjek már vissza, csak most tudatosult bennük, hogy mit is láttak, és mi van a címkén. Mondtam nekik, hogy már késő, köszönöm szépen a szíves fogadtatást, a szabadidőmet más elfoglaltsággal fogom kitölteni.

Az, hogy a tábla miért van kirakva, azt csak az érti, aki életében járt nádasban, naplemente környékén csónakkal, vagy netán eme táblán tiltott vízibiciklivel, amikor is csókot lopott a szeretett lánytól, ott, és akkor.

A nádasba egyszerű bemenni vízibiciklivel is, a kérdés az, ki tudsz e jönni. A lényeg ebben van, erre mindig emlékezni fogsz.
süti beállítások módosítása